Rák vagy rák

Mi a rák?

A rák nem egyetlen betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely száznál is többféle megbetegedést foglal magába. Megkülönböztetünk jó- és rosszindulatú daganatokat: az utóbbiak közös jellemzője, hogy az érintett sejtek ellenőrizetlen szaporodásba kezdenek - károsítva ezzel a környező egészséges szöveteket - egyes esetekben pedig közeli vagy távoli áttéteket is létrehoznak a szervezet különféle pontjain.

A leggyakoribb daganatok első tünetei

Ezeket nevezzük malignus elváltozásoknak, szemben a jóindulatú, benignus tumorokkal, amely nem adnak áttéteket. További különbség, hogy a rosszindulatú daganatok növekedésük során betörnek a környező szövetekbe - más szóval beszűrik a környező szöveteket - míg a benignus tumorok nem, mert ezek általában kötőszövetes tokkal határoltak. A daganatos betegségek alapvetően két csoportra oszthatóak, a környezeti és az örökletes, tisztán genetikai okból kialakuló ráktípusokra.

Jóna Angelika A rák kiújulásával egyidejűleg újra jelentkeznek mindazok az érzések, amelyek az első diagnózis sokkoló híre hallatán törtek fel Önből. Harag, félelem és bizonytalanság a terápiás lehetőségeket és a jövőt illetően. A szomorúság, amit érez, teljesen normális, sőt, a második rákdiagnózis sokkal lehangolóbb lehet, mint az első volt. A rák kiújulásáról akkor beszélünk, ha az átmeneti javulás után újból jelentkezik. Akkor következik be, mikor a gyógyulás érdekében tett erőfeszítések ellenére néhány sejt túléli a terápiás kezeléseket.

Az első esetben alapvetően környezeti faktorok okozzák a rákhoz vezető mutációk felhalmozódását, az erre való hajlamot azonban a genetikai tényezők is növelhetik. A rákkialakulás oka a második esetben túlnyomórészt örökletes: ebben az esetben nem a környezeti, hanem az örökletes tényezők játszanak egyértelműen meghatározó szerepet a rák kialakulásában.

A rosszindulatú daganatok nagyjából öt-tíz százaléka tartozik ebbe a csoportba. Bár rák vagy rák daganatok kialakulása minden esetben az örökítőanyag meghibásodására vezethető vissza, érdemes tudni, hogy nem minden mutáció okoz daganatot.

Kizárólag azok a mutációk veszélyesek ebből a szempontból, amelyek bizonyos szabályozófehérjék génjeit érintik.

Ha ezekben a génekben alakul ki egy bizonyos számú mutáció - a rosszindulatú sejtviselkedés kialakulásához a ma elfogadott nézet szerint általában egymást követő mutáció szükséges - akkor ellenőrizetlen sejtszaporodás indul be.

Ilyenkor az úgynevezett sejtciklus, vagyis a sejtek osztódási folyamata hibásodik meg: felborul a sejtnövekedést serkentő és fékező jelek egyensúlya, ami az érintett sejttípus rosszindulatú burjánzásához vezet.

Cikkeinkben bemutatjuk, hogy mi a rák, milyen típusai léteznek a daganatoknak, és hogyan alakul ki maga a betegség. Áttekintjük, hogy miként zajlik az egészséges sejtosztódás folyamata, és melyek a sejtciklus azon ellenőrzési pontjai, amelyeken a sejtnek át kell haladnia a sikeres osztódáshoz.

Ezt követően azokat a génmutációkat ismertetjük, rák vagy rák a sejtek kontrollálatlan osztódáshoz esetlen gomba. Megismerhetik, hogy miként alakulnak ki szervezetünkben a mutációk, és hogyan osztályozhatóak abból a szempontból, hogy milyen hatást gyakorolnak a rákbetegség előrehaladására irányító vagy utazó mutációk.

Végül a rák szervezetre gyakorolt hatása és a rák különféle stádiumai kerülnek tárgyalásra.

Rák vagy rák

Hogyan zajlik az egészséges sejtek osztódása? A sejtosztódás folyamata és a sejtciklus részei Rák, vagyis rosszindulatú daganat abban az esetben alakul ki, ha a sejtciklus során hiba lép fel: a normálisan zajló, kontrollált osztódás helyett ebben az esetben szabályozatlan sejtburjánzás indul be.

• A leggyakoribb daganatok első tünetei
• Májrák medscape

Cikkünk azt tekinti át, hogy mi a sejtciklus, és miként zajlik normális esetben a sejtosztódás folyamata. A daganatos sejteket gyakran jellemzik olyan elváltozások, amelyek a sejtciklus meghibásodása miatt alakulnak ki. A nem megfelelően lezajló sejtosztódás alatt ugyanis egyaránt károsodhat a DNS, hiba csúszhat a másolásába, sőt az örökítőanyagot tároló kromoszómák szétválásába is.

Ha mindezek ellenére sem áll le a sejtciklus, és a sejt - a hiba ellenére - tovább osztódik, akkor a későbbiekben daganat alakulhat ki.

Azért, hogy rák vagy rák ne történjen meg, a sejtciklusban úgynevezett ellenőrzési pontok találhatóak: ezek azért felelnek, hogy a hibák kijavításra kerüljenek, vagy ha ez nem lehetséges, leálljon a sejtosztódás. Daganatok akkor keletkeznek, amikor egy sejtben - a genetikai hibák felhalmozódása folytán - felborul a növekedést serkentő és fékező jelek egyensúlya. A növekedési jelek túltengése és a programozott sejthalált elindító "vészfékek" kiesése egyaránt ellenőrizetlen sejtszaporodáshoz vezethet.

A daganatos betegségeknél különösen fontos a megelőzés, a rendszeresen elvégzett ön- és szűrővizsgálatok, valamint a megfelelő életmód sokat segíthet a daganatok megelőzésében, illetve korai felfedezésében, azaz nagymértékben javítják a gyógyulási esélyeket!

Fontos tudni, hogy nem minden mutáció vezet daganat- kialakuláshoz, kizárólag azok, amelyek bizonyos szabályozó fehérjéket érintenek: ezek egyaránt lehetnek a sejtek növekedési jeleit közvetítő és a sejtosztódást féken tartó fehérjék, a DNS hibajavító fehérjéi, vagy a programozott sejthalált szabályozó fehérjék.

A sejtek rosszindulatú elfajulásához egymást követő mutáció szükséges: ez talán soknak tűnhet, ennyit azonban mégsem olyan nehéz beszereznie egy már meghibásodott sejtnek, mint elsőre gondolnánk.

• rák – Wikiszótár
• Genitális szemölcsök vagy condyloma kezelés
• Mi a daganat, tumor, rák? - MARBLE
• Mi a rák? | szovetsegtv.hu
• Daganat – A rossz és a csúf, Rák vagy rák