Agyrákot okoz

Index - Tudomány - Mégis agydaganatot okozhat a mobil?

Központi idegrendszer daganatai Mit tudni az agydaganatok kiváltó okáról? Tévhit, vagy van igazság abban, hogy a mobiltelefonok használata agyrákot okoz? Vizsgálatok folynak ezzel kapcsolatban, de semmilyen bizonyíték nincs még arra sem, hogy akár az elektromágneses sugárzás, akár a rádióhullám úgy befolyásolhatja a sejtek működését, hogy daganatot okozna. A mobiltelefon térereje annyira elenyésző, hogy még ha ki is derül bármilyen összefüggés az agydaganatok és a telefonhasználat között, halálozás szempontjából ez ezred-tízezred részét jelenthetné annak, amit agyrákot okoz kihangosító nélküli mobilozás okoz az autósoknál.

Hallottam olyan elképzelést is, hogy aki "sokat használja az agyát", szintén nagyobb veszélyben van Valóban feltűnően sok az értelmiségi, agyrákot okoz, orvos, tudós, művész, stb. Mivel a kiváltó okot nem ismerjük, sajnos megelőzésről sem beszélhetünk.

  1. Bővebben az agydaganatról Ennél sokkal aggasztóbb az amerikai Enviromental Health Trust Lobby Group kutatói által végzett, a fent említett kutatástól független tanulmány eredménye, mely az agytumor kockázatát 65 százalékban állapítja meg a gyakori mobilhasználók körében.
  2. Lehetséges, hogy a mobiltelefonok egészségkárosító hatása nagyobb, mint eddig vélték: aki havonta 15 óránál többet használja beszélgetésre a készülékét, annál növekszik az agydaganat egy fajtájának a kockázata.

Jellemző, hogy milyen korban alakul ki a betegség? Nem lehet azt mondani, hogy speciálisan egy-egy korosztályt érintenének az agydaganatok.

Agydaganatok | Rákgyógyítás

Vannak gyermekkori típusai, de az élet folyamán bármikor kialakulhat a betegség. Egyfajta emelkedés időskorban - éves kor fölött - megfigyelhető, ebben a korcsoportban két-háromszoros az előfordulás. Ennek oka - ahogy a többi ráktípusnál - hogy a szervezet "pontatlanabbul" kezd működni, könnyebben csúszik hiba a sejtosztódás folyamatába, ami daganat kialakulásához vezet. A férfiak és nők aránya nagyjából azonos a betegek között, talán agyrákot okoz több a férfi beteg.

Milyen tüneteket okoznak az agydaganatok, mennyi ideig lappanghatnak? A lappangási idő attól függ, milyen gyorsan növekszik a daganat. Egészen szélsőséges példák vannak. Az agyhártyából kiinduló daganatok közül a kemény agyhártyából kiinduló "meningeoma" évig növekedhet szépen, lassan, anélkül, hogy problémát okozna.

papillomavírus száj szemölcsök

Tüneteket ez is kiválthat, de sok esetben csak megfigyelésre van szükség, és az is elképzelhető, hogy valaki úgy hal meg 90 éves korában, hogy volt egy kétcentis ilyen daganata, ami soha nem okozott gondot. A "klasszikus" agydanagatok az úgynevezett gliomák, ezek közül is a leggyakoribb a gliobastoma. Magyarországon évente új ilyen betegünk van, ebből mintegy glioblasztóma - ez a leggyakoribb típusa az agydaganatoknak.

Hírek az Avemarról:

Ezek közül a növekedőképesség alapján meghatározunk 1-es, 2-es, 3-as és 4-es grádusú, vagyis fokozatú daganatokat.

Az 1-es és 2-es fokozatú daganatokat "low-grade", vagyis alacsony grádusú daganatoknak agyrákot okoz nevezzük; ezek nagyon hosszú ideig tudnak lappangani, lassan növekednek. Gyakran csak bizonytalan tünetek alapján kezdik el vizsgálni a betegeket.

Ugyanakkor viszonylag gyakran okoznak epilepsziás rosszullétet, meglepő módon gyakrabban, mint a magasabb grádusú daganatok. Felhívhatja a figyelmet a betegségre egy enyhébb személyiségváltozás, memóriazavar, mozgászavar, de gyakran ezek a tünetek nem annyira szembetűnők. A magas - 3-as, 4-es - grádusú daganatok viselkedése egész más: a glioblastoma például akár nap alatt a kétszeresére nő. Nagyon agyrákot okoz tüneteket okozhatnak: eszméletvesztést, hirtelen beszédzavart, mozgászavart, eszméletvesztést, és itt is előfordulhatnak epilepsziás rosszullétek.

Fájdalom is jelentkezik? Fájdalmat indirekt módon okoz az agydaganat, a nyomás-fokozódás miatt. A koponya egy zárt tér, ami nem tud tágulni - ahogy növekszik a tumor, elveszi a teret a normál agyszövettől és nyomja a környezetét. Emellett agyrákot okoz szervezetben beindul egy védekező reakció: a daganat körül egy vizenyős, gyulladásos udvar, úgynevezett ödéma alakul ki.

Előfordul, hogy maga a daganat egészen kicsi, egy-két centiméteres, de az agy fele ödémés, és ez okozza a panaszokat.

Huszonnégy

Környezet veszi észre inkább a tüneteket, vagy a beteg saját maga? A személyiségváltozás jellegű tüneteket inkább a környezet szokta észrevenni, a normál működéssel - mozgással, beszéddel - kapcsolatosakat pedig inkább a betegek saját maguk. Milyen eszközök alkalmasak az agydaganatok diagnosztizálására? Az agydaganatok diagnosztikájában az MRI mágneses rezonancia vizsgálat játsza a legfőbb szerepet. Az egyszerű, kontrasztanyagos MRI vizsgálaton kívül vannak speciális eljárások is: ilyen például az MR spektroszkópia, mely bizonyos anyagok arányát képes kimutatni, és ez alapján dönthető el, hogy daganatról, vagy egyéb elváltozásról van-e szó.

Radiológia Agydaganatok Az agydaganatok csoportjába számos, egymástól szövettani eredetében, elhelyezkedésében, agresszivitásában, kezelhetőségében, ebből következően pedig várható kimenetelében is különböző daganattípus tartozik. A daganat kialakulhat közvetlenül az agy valamelyik részében, ekkor elsődleges rákról primer tumor beszélünk, ugyanakkor az is jelentős hányadban előfordul, hogy más szervben leggyakrabban tüdőben, vesében, emlőben, a gyomor-bél traktusban vagy a bőrön kialakult tumor ad áttéteket, metasztázisokat az agyban secunder tumor. Agyrákot okoz agydaganatok a központi idegrendszeri tumorok részét képezik, az agyban előforduló daganat mellett ebbe a csoportba tartoznak a gerinccsatornában kialakuló tumorok is. Kit fenyegethet agydaganat? Az elsődleges agydaganatok a leggyakrabban előforduló szolíd szilárd, kemény, tömött daganattípusok gyermek- és fiatal felnőtt korban, a gyerekek körében pedig a leukémia után összességében a második leggyakoribb ráktípus, ugyanakkor gyakorlatilag bármely életkorban előfordulhat.

A PET vizsgálatok bizonyos speciális típusai nagyon fontos és milyen féregtablettákat ihatok kiegészítő információkat adhatnak.

Sürgős esetekben a régen rutinként alkalmazott CT vizsgálat is elégséges lehet a műtét előkészítésére. A képalkotó vizsgálatok alapján lehet következtetni a daganat típusára, és akár rosszindulatúságára, vagyis grádusára. Fontos azonban, hogy a daganat típusát csak szövettani vizsgálattal lehet pontosan meghatározni.

Új tanulmány állítja, a mobilozás nem okoz rákot | hu

Milyen kezelési módokat alkalmaznak a különböző esetekben? Alapvetően három kezeléi módszer jöhet szóba: a műtét, a sugárkezelés a kemoterápia. A daganat típusa határozza meg, hogy az adott betegnél ezeket milyen kombinációban alkalmazzuk.

amelyet a pinwormokért vehetek

A 3-as, 4-es grádusú daganatnál az operáció jelenti az elsődleges kezelést. Vannak olyan esetek, amikor ugyan rosszindulatú daganatra utaló eltérést látunk a képalkotó vizsgálatokon, de valamiért nem lehet műteni a beteget például olyan helyen van a daganat.

Okoz-e agydaganatot a mobiltelefonok sugárzása? Mivel a kérdésről az utóbbi időben parázs viták folynak, legfőbb ideje, hogy összegyűjtsük a rendelkezésre álló információkat, és megosszuk őket olvasóinkkal.

Ilyenkor szövettani mintát veszünk, és ez alapján döntünk a kezelésről. Műtét után is a szövettantól függ a további kezelés. Ha a képalkotó vizsgálatok, vagy a szövettan 1-es, 2-es daganatra utalnak, alaposan mérlegelni kell, hogy mennyire legyen aggresszív a kezelés. Az operáció esetében gondolni kell arra, hogy hosszú éveket nyer a beteg, de számos agyi működési zavar jöhet létre. Ha például valaki a műtéttel több, mint tíz évet fog még élni, de lebénul a fél oldala, vagy az életminősége más módon romlik jelentősen, akkor agyrákot okoz kell fontolni, hogy mennyire legyen agyrákot okoz a műtét.

A szövettani vizsgálatok után derül ki, hogy milyen utókezelésre - sugárterápiára, illetve kemoterápiára - van szükség.

féreghajtó szer után

A primer agydaganat és az agyi áttét között milyen különbségek vannak? Óriási különbség van. A primer agydaganat az agyból indul ki, és egy-két kivételtől eltekintve szinte soha nem kerül tovább a szervezetbe, nem ad távoli áttétet.

Az agyi áttétek ezzel szemben gyógyszer a terhes férgek ellen szervezetben lévő valamilyen daganatból kerünek be az agyba, és kezelésük talán még nagyobb problémát jelent, mint agyrákot okoz primer agydaganaté. Egyrészt rövid időn belül komoly működészavarokhoz vezethetnek, és lehet, hogy több - akár száz - daganat is kialakul az agyban. Ráadásul az elszórt daganatok kezelése igen nehéz: az egész agyat nagy dózissal nem lehet besugarazni, a gyógyszeres kezelés pedig azért nehézkes, mert a véragygát a legtöbb vegyszert - így a gyógyszereket - nem engedi be az agyba.

Vannak, amelyek azért be tudnak jutni, de összességében a központi idegrendszerben nem túl jó a gyógyszerek hatékonysága. Melyik ráktípusokra jellemző, hogy agyi áttétet adnak? Az agyi áttétek 70 százaléka a tüdőből indul ki.

\

Ezen kívül az emlőrákoknál, a festéksejtes bőrdaganatnál, a vastagbélráknál, végbélráknál, gyomordaganatnál, hasnyálmirigy daganatoknál jellemző az agyi áttét.

Az összes daganat mintegy húsz százalékában alakul ki agyi áttét. Léteznek célzott terápiás szerek az agyrákot okoz ellen? Vizsgálják mind az érképződésgátlókat, mind a növekedési faktor receptor gátlókat, de még nehéz róluk mit mondani; klinikai vizsgálatokban tesztelik őket és egyelőre normál úton nem elérhetők.

papilloma vírus elleni vakcina a kezdetektől fogva

Van egy nagyon hatékony, új kemoterápiás szerünk, amit glioblastoma esetében ma már rutinszerűen alkalmazunk sugárterápiával együtt, illetve kiújulás esetén önmagában. Így az egyik legrosszabbul gyógyítható betegségnél is van már némi reménysugár; a szinte semmihez képest jelentősen növelte a túlélési esélyeket a gyógyszer. Nagyon nem mindegy, hogy milyen állapotú, milyen korú, milyen kezeléseken átesett betegeknek adjuk, de bizonyos agyrákot okoz a nulláról 28 százalékra növelte az öt éves túlélést, ami hatalmas áttörést jelent.

Sajnos nagyon kevéssé ismerjük az agydaganatok biológiáját, épp emiatt elég mechanisztikus a szemléletünk a gyógyításban. A grádus szerinti beosztás helyett lassanként kezdünk áttérni agyrákot okoz, hogy biológiai markerek alapján határozzuk meg a betegséget. Például glioblastománál a betegek egy részében aktív egy bizonyos enzim, ami kijavítja a daganatban lévő károsodásokat - így a kemoterápiával és a sugárkezeléssel elért roncsolást is - míg más betegekben ugyanez a génszakasz "le van csöndesítve", így sokkal hatékonyabb a kemoterápia és a sugárkezelés.

Ez alapján tehát két egészen eltérő viselkedésű daganattípust tudunk megkülönböztetni. Az ilyen ismert markereket vizsgálják valahol az országban?

az agyba emelkedő toxin

Jelen pillanatban nem, mert még maguk a vizsgálatok is vizsgálati fázisban vannak Technikailag Magyarországon rektális papilloma laboratórium lenne képes rá, hogy megcsinálja ezeket a vizsgálatokat, de az orvosi döntést jelen agyrákot okoz ez nem befolyásolja.

A jövő az, hogy minél jobban megvizsgáljuk a daganatokat molekuláris szempontból is - nem csak a "fényképüket", hanem a "lelküket" is meg akarjuk ismerni.

balard helminthis

Hol kezelnek, hol operálnak Magyarországon agydaganatot? A műtéteket idegsebészeteken végzik, ilyenből viszonylag sok van az országban. Mint minden sebészeti beavatkozásnál, az agyműtétnél is az a lényeg, hogy gyakorlott szakember végezze. Ezenkívül nagyon fontos, hogy - mint minden daganat ellátásában - az agydaganat ellátásában sokfajta szakember vesz részt: szükség van a patológus, a sebész, a sugárterapeuta, a klinikai onkológus munkájára, aztán a rehabilitáció során gyógytornászra, pszichológusra.

A gyógyulási esélyek legnagyobbrészt attól függnek, hogy a beteg idejében jó helyre kerül-e, ahol minden szakember és feltétel elérhető.

A kiegészítő, alternatív módszereknek lehet szerepe a kezelésben? Egyikről sem tudunk agyrákot okoz mit mondani, hiszen ezeket nem próbálják ki úgy, ahogy az a gyógyszereknél szokás. Klinikai vizsgálatok helyett anekdoktikus közlések vannak. Sajnos időnként azt látjuk, hogy még ártalmasak is - az étrendkiegészítőknél egyedül azt kötelező vizsgálni, hogy mérgezőek-e, de azt nem, hogy lehetnek-e bizonyos esetekben ártalmasak

Fontos információk